Amerikai elnökválasztás 2020
2020. november 3-án elnökválasztást tartottak az Amerikai Egyesült Államokban. A Republikánus Párt a jelenlegi elnököt, Donald Trumpot indította jelöltként, míg a kihívó Demokrata Párt Joe Bident, Barack Obama korábbi alelnökét jelölte, aki már több mint 50 éve a párt politikusa. Biden alelnökjelöltje Kamala Harris lett, míg Trump ismét Mike Pence-szel az oldalán indult el a választáson.
Már az év eleje óta egész Amerika az elnökválasztás lázában égett. Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy több szempontból is sorsfordító lehet a végeredmény. A két fél világnézete, külpolitikája, gazdasági elképzelései, valamint a társadalomról alkotott képe nagyban eltér. A helyzet csak még kiélezettebb lett a tavasszal és kora nyáron végbement Black Lives Matter tüntetéssorozatnak köszönhetően. Az események olyan ezeréves problémákat vetettek fel, mint az egyenlőség és szolidaritás kérdése. Ráadásul az egész világ figyelemmel kísérte a választást, mivel az USA mindig is vezető szerepet játszott a világgazdaságban, és politikája nagyban befolyásolja az ENSZ vagy az EU helyzetét, így az amerikai elnök hozzáállása és véleménye beleszólhat az európai választások eredményeibe is. Ezen okoknál fogva bizonyos országok vezetői Trumpot preferálták, egyesek pedig Bident, attól függően, hogy kinek melyik politikus győzelme állt az érdekében.
A választás útja egy hosszú és izgalmas folyamat volt. Mint minden évben, idén is előválasztással indult a folyamat. Mivel a republikánusok többsége elvakult fanatikus volt Trump irányába, meg sem fordult az emberekben annak a lehetősége, hogy ne jelöljék az elnököt egy újabb ciklusra. A demokrata pártnak viszont jelöltet kellett választania. Bár többen is indultak a demokrata előválasztáson, a legesélyesebb két jelölt a szociálliberális, baloldali Bernie Sanders és a mérsékelt, középoldali Joe Biden volt. Az előválasztás során minden állam dönthetett, hogy melyik demokrata jelöltet támogatnák. Eleinte, januárban és februárban Bernie Sanders vezetett. Majd következett egy, az amerikai politikai helyzetet teljesen átformáló nap, az úgynevezett Super Tuesday (szuper kedd), amikor egy helyett tizennégy állam választott jelöltet. Biden egyből átvette a vezetést, és a következő napokban egyre biztosabbá vált a győzelme, főként annak köszönhetően, hogy több kisebb jelölt visszalépett az ő javára. Pár nappal a járvány kezdete után Sanders is végleg visszalépett az elnökválasztástól, így eldőlt, hogy Biden lesz a demokrata elnökjelölt.
A republikánusok hamar elindították az ellenkampányt, Trump pedig újra elkezdte járni az országot hirdetve az igét: Keep America Great (azaz Amerika maradjon nagyszerű). Nyáron mindkét elnökjelölt bejárta szinte egész Amerikát. Kampányoltak éjt nappallá téve a koronavírus járvány ellenére is. A történelem során először vehettek részt ilyen kevesen a rendezvényeken. A választás közeledtével a közvéleménykutatók és a különböző politikai elemző intézetek mind Biden elsöprő győzelmét jósolták. Még a republikánusokhoz húzó Fox tv is Trump bukását jelezte elő. Kivéve a magyar miniszterelnök, aki úgy nyilatkozott, hogy nincsen forgatókönyve arra az esetre, ha nem a republikánus elnökjelölt győzne.
Azután végre elérkezett a várva várt keddi nap, november harmadika. A választópolgárok egy része már korábban levélszavazáson keresztül leadta a voksát. Mások, 2020-ban is a helyszíni szavazást választották. Azonban ahhoz, hogy ezt átláthassuk, meg kell ismernünk az elektori szavazás rendszerét.
Az amerikai választási rendszer kissé bonyolult felépítésű. Nem az győz, aki több szavazatot kapott, hanem az, aki több elektorral rendelkezik. Minden állam rendelkezik bizonyos mennyiségű elektorral, amely a népességgel arányos. A jelöltek tehát nem országosan, hanem államokra lebontva mérik össze erejüket. Ha egy államban például Trump győz, akkor ő kap annyi elektori szavazatot, amennyivel rendelkezik az adott állam, Biden pedig semennyit sem kap, függetlenül attól, hogy mekkora volt a különbség a két politikus szavazatainak száma közt. Tehát hiába veszít valaki pár száz szavazattal, ugyanúgy nulla elektort kap, mintha tízmillió szavazattal vesztett volna. A legtöbb elektorral rendelkező állam Kalifornia, amely 55 szavazattal bír, a legkevesebb, szám szerint 3 elektorral pedig Alaszka rendelkezik. Egy átlagos állam 10 és 20 közötti elektort tudhat magáénak. Ahhoz, hogy valamelyik jelölt nyerjen, az összesen 538 elektori szavazat felét (269) át kell lépnie. Tehát ha valamelyik jelölt eléri a 270 elektori szavazatot, akkor a további eredményektől függetlenül már tudhatjuk, hogy ő lesz a választás győztese.
A közvéleménykutatásoktól függetlenül Trump hitt a győzelemben, és optimistán vágott neki november harmadikának. Egyhamar kiderült, hogy a részvételi adatok rekordokat fognak dönteni, ugyanis rengetegen mentek el voksolni. Az első eredmények magyar idő szerint szerda hajnalban érkeztek, amikor Indiana államban kijelentették Trump győzelmét, és megkapta az első 11 elektort.
Mikor szerda reggel felébredtünk, Biden körülbelül 40 elektori szavazattal vezetett, azonban ez még nem jelentett semmit, mivel a Keleti-part, ahol ezek az eredmények születtek, egy jellemzően demokrata terület. Biden akkor kezdett el kissé aggódni, mikor elbukta a 29 szavazattal rendelkező Floridát, ahol mindenki az ő győzelmével kalkulált. Szerdán napközben csak pár eredmény érkezett, Biden megtartotta az előnyét, azonban a legtöbb államban Trump vezetett.
Csütörtökön egyre nőtt a káosz. Percről percre élesedett a verseny. Politikai elemzők úgy nyilatkoztak, hogy ,,akár több hétig is eltarthat, míg végleg eldől Amerika történelmének talán legizgalmasabb választása". Aznap délelőtt úgy állt a helyzet, hogy Trump 2016 után ismét rácáfolhat az elemzésekre és a közvéleménykutatásokra, és megnyerheti a választást. Bidenben az tartotta a lelket, hogy a hátralévő szavazatok többsége a nagyvárosokból érkezett, ahol ő volt népszerűbb. Kora délután fordult is a kocka, amikor a 8 államból négyben: Michiganben, Wisconsinban, Nevadában és Arizónában átvette a vezetést. Bár fokozatosan csökkentek Trump esélyei, az elnök továbbra is reménykedett. Aznap este több városban is összecsapások történtek a két párt hívei közt. Mind közül a legnagyobb talán Nevadában esett meg, ahol Trump szavazói megpróbálták megakadályozni a szavazatszámlálás folytatását. Nem sikerült nekik.
Pénteken késő délutánig semmi sem történt, azonban Biden átvette a vezetést Georgiában, ahol korábban Trump győzelmét jósolták. A bátrabbak ekkor nem hivatalosan már kijelentették Biden győzelmét, maga a politikus viszont nem mert előre inni a medve bőrére, mivel csak tízezer szavazattal vezetett Georgiában. Aznap este már sokkal több demokrata tért nyugodt szívvel nyugovóra.
November 7-én, szombaton magyar idő szerint délután, amerikai idő szerint reggel váratlan fordulat következett be. Joe Biden az utolsó pillanatban megfordította a versenyt Pennsylvaniában, és ezzel elért 273 elektort, amivel átlépte a győzelem küszöbét. A televíziós csatornák is megtették a hivatalos bejelentést: Joe Biden és Kamala Harris megnyerték a választást. Demokraták százezrei vonultak az utcákra és ünnepelték a győzelmet. Trump egész nap a kedvenc klubjában golfozott, s mihelyt megtudta az eredményt, kijelentette, hogy hétfőn az ügyvédjével újraszámlálást fognak kérvényezni több államban. Aznap este Biden megtartotta győzelmi beszédét az otthonában, Delaware államban. A világ kormányfői pedig sorozatban gratuláltak neki. Mire mindenütt véget ért a szavazatok számlálása, kiderült, hogy Joe Biden elektorokban 306-232 győzte le Donald Trumpot.
Trump a Twitteren úgy nyilatkozott, hogy ő nyerte ezt a választást, a Demokraták pedig ellopják tőle. Ezt a gondolatot fenntartotta november 24-e után is, amikorra befejeződtek az újraszámlálások. Több republikánus politikus, Trump kormányának tagjai is röhejesnek nevezték az elnök viselkedését. Egyes források úgy tudták, hogy Trump januárban majd a Fehér Házat sem lesz hajlandó elhagyni, hanem ki kell vezettetni, azonban az elnök azóta megcáfolta ezt. Biden az elmúlt két és fél hónapban kijelölte kormánya tagjait, és programján is dolgozott. A december az ünnepek mellett békésen telt el, egyre kevesebben foglalkoztak Trump siránkozásával és képtelen vádjaival.
Január 6-án azonban váratlan fordulat következett be. Éppen a választás végeredményét hitelesítették volna a Capitoliumban. Trump erre a napra tüntetést szervezett a kongresszus épülete elé. Beszédével felhergelte az elvakult, radikális republikánusok tömegét, majd arra biztatta őket, hogy fejezzék ki a véleményüket, és "békésen" tüntessenek. A békés tüntetés helyett a szélsőséges tiltakozók nekimentek a rendőrségnek, és betörtek a Capitoliumba. Ezek a 2006-os tévészékház ostromhoz hasonló pillanatok voltak. Az épületben le kellett állítani az ülést, és biztonságos helyre kellett kísérni a képviselőket. A vandálok megrongálták az épületet. Ekkor már katonák bevetésére kényszerült a biztonsági főnök, Steven Sund. Nekik végül sikerült visszaverni az ostromlók hadát. Az atrocitás közben egy rendőr és négy tüntető vesztette életét, valamint sokan komoly sérülést szenvedtek. Ezek után már szinte senki sem állt Trump mellé. Még Mike Pence-szel is csúnyán összerúgták a port.
Az ünnepélyes beiktatás idén sem marad el. Január 20-án, szerdán kerül rá sor. Az ünnepségen fellép majd Jennifer Lopez, Bruce Springsteen, Jon Bon Jovi, Justin Timberlake, Demi Lovato, John Legend és Lady Gaga. A házigazda szerepét Tom Hanks fogja betölteni. A ceremónia tizenegy óra körül kezdődik. A negyvenhatodik elnök beiktatása előtt még beszédet fog mondani Kamala Harris, az Egyesült Államok első női és első színesbőrű alelnöke, majd maga Joe Biden is köszönteni fogja a népet.
Sok sikert kívánunk neki az elkövetkezendő négy évhez, az első ciklusához!
Rák Olivér 8.b