Hádész fia

Ha én egy isten gyereke lehetnék, akkor Hádészt választanám apukámnak. Ezzel csak egy probléma van, az, hogy Hádész gonosz, ellentétben velem, akit rendes és jólelkű félistenként ismernének.

Azokat a remek, kiváló és különleges képességeket, amiket Hádésztól örököltem, csak jóra fordítanám. A tűz irányítását tűzoltóként venném igénybe, és az égő házakat víz és poroltó nélkül tudnám eloltani. Ezzel a különleges erővel a szegényeken is segítenék, mert ahol nincs fűtés, ott tüzet gyújtanék a kályhában. A hétköznapjaim könnyebben telnének, mert sokkal egyszerűbb lenne főzni.

Az apukám, Hádész, az alvilág istene, így én is bele tudnék nyúlni az alvilág irányításába. Az itt élők tettek valami rosszat, és haláluk után kerültek ide. Félistenként jó embert faragnék belőlük, és feltámasztanám őket.

Ez mind szép és jó, de csak egy álom. Szerencsére a valóságban az apukám nem egy gonosz ember. 

Kósa Tamás 5.c