Lift

2021.06.02

Állok a liftben. Vánszorog fel a hatodikra. Egy újabb nap eltelt. Egy újabb nap anélkül, hogy bármit is csinálhattam volna. Egy újabb nap, amikor nem csinálok mást, mint a monitor előtt görnyedek. A maszkban szinte megfulladok.

Úristen, már 8:50 van! 9:00-kor kezdődik az online órám! Elaludtam. Nem úgy volt, hogy apa 7 órakor kelt? De biztos vagyok benne, hogy így volt, csak neki fontosabb a munkája, mint az én tudásom. Na, gyorsan felkelek, és ruhát választok.

Mostanában gyakorta gondolok abba bele,Hogy engem is elért a változás szele.S már átérzem: az évek csak úgy telnek, múlnak,És eme gondolataim sehogy sem nyugodnak.A hangom és minden, amim van, az nem a régi már,Ami azonban a régi maradt, az egy kékeszöld szempár.Mellyel mostan az eget pásztázom, és azt mondom:Elkezdődött a kamaszkorom.