A holdraszállás

2022.02.16

A 20. század talán legnagyobb eredményeként tartják számon, hogy ember lépett a Holdra. 1969. július 20-án Neil Armstrong és társa, Buzz Aldrin sikeresen leszálltak a Hold felszínére, a Nyugalom Tengerére, ami a Hold emberek által látható oldalán található lávasíkság.

A holdraszállás
A holdraszállás

"Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek." Ezt mondta Armstrong, amikor először a Hold felszínére lépett. Az idézet értelme, hogy könnyű volt kilépni a holdkompból, de óriási felkészülést igényelt, és hatalmas segítséget adott a tudósoknak az űrkutatásban. Ezen kívül még 5 holdraszállás volt emberrel, ami nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy az első óta már eltelt több mint 50 év. A holdraszállásokból azért nem volt több, mivel veszélyes és nagyon költséges.

Az előzmények

John Fitzgerald Kennedy 1961. május végén jelentette ki, hogy az USA tíz éven belül embert juttat a Holdra, azonban Kennedy már nem érte meg, mivel 1963-ban lelőtték. A holdraszállás idején Richard Nixon volt az elnök. A művelet előtt az űrhajósoknak egy nagyon-nagyon hosszú kiképzésen is át kellet esniük. Az Apollo-11 személyzete: Neil Armstrong, a misszió parancsnoka; Michael Collins, a parancsnoki egység pilótája és Edwin Buzz Aldrin, a holdkomp pilótája. A tartalékszemélyzet tagjai: Jim Lovell, a tartalékparancsnok; Bill Anders, a tartalék parancsnoki egység pilóta és a tartalék holdkomppilóta, Fred Haise.

Az Apollo-11 személyzete
Az Apollo-11 személyzete

A leszállóhely kiválasztása

A NASA a Lunar Orbiter és az Apollo-10 fotói alapján választotta ki a helyszínt, ahol le fog szállni az Apollo-11. A leszállóhely kritériumai a következők voltak: nagyon sík terepen helyezkedjen el, ne legyenek nagyobb kövek rajta, a síkság ne lejtsen jobban 2 foknál, ne legyen a közelében nagyobb domb/hegy vagy szakadék (ez azért volt fontos, hogy ne zavarják össze a leszállóradart), a lehető legkevesebb üzemanyag felhasználásával legyen elérhető, a földi kilövés késése esetén is elérhető legyen, a szabad visszatérés pályáján közlekedő űrhajó hatósugarába essen.

A legénység kiválasztása

Az űrhajósok kiválasztását az Űrhajós Iroda vezetőire, Alan Shepardra és Deke Slaytonra bízták. Collins majdnem lemaradt erről az egészről, mivel egy kényszerű műtét után épp, hogy fel tudott gyógyulni a kiválasztás napjára. A NASA 1969. január 9-én bejelentette, hogy kik fognak (reményeik szerint) útnak indulni az űrbe.

Az Apollo-11 hívójelének és címerének kiválasztása

A rádió hívójelének kiválasztása az űrhajósok feladata volt. A parancsnoki kabin a Columbia nevet kapta, a holdkompot Eagle-nek (Sasnak)  hívták. Végül a rádiójelük neve is a Sas lett.

A címer
A címer

A címert is az űrhajósok tervezték, amely azt szimbolizálta, hogy a Föld lakói békében érkeztek a Holdra: a sas a karmai között egy olajágat tartogatott, amit a béke jeleként lehetett értelmezni.

Gyakorlati kiképzések a földön

Armstrongék nem csak a normál űrhajósképzést kapták meg, hanem egy annál nehezebbet is. A holdkomp pilótájának volt egy olyan kiképzése, ahol azt kellett gyakorolnia, hogy hogy kell leszállni a holdkomppal. A gép nagyjából úgy nézett ki, mint az igazi holdkomp. A holdi gravitáció megteremtésére egy függőleges sugárhajtómű szolgált. E gép nagyon megbízhatatlan volt. Egyszer Armstrong kis híján meghalt benne, mivel a gép hajtóműve elromlott, és az eszköz lezuhant 100 méter magasról. Armstrong szerencsére sikeresen katapultálta magát a gépből. Sokszor parancsnoki űrhajószimulátort is használtak, mindenféle vészhelyzetre felkészítve ezzel az űrhajósokat. Armstrong és Aldrin rengeteget gyakoroltak a holdkompszimulátorban. Nagyon-nagyon sok terepgyakorlat volt, ami új volt a kiképzéseken. Az űrhajósok a NASA egyik hangárában tudták gyakorolni a szkafanderrel történő holdraszállást. Olyan gyakorlatok is voltak, ami az 1/6 erősségű holdi gravitációt szimulálták. A NASA sivatagi terepgyakorlatokat is szervezett, amiket a sajtó munkatársai sokszor megzavartak.

1969. július 20-án az Apollo-11 sikeresen leszállt a Holdon, az űrhajósok pedig világhírűek lettek. Végezetül egy érdekesség: az űrhajó annyit sem tudott, mint egy mai okostelefon, mégis elvitte az embert a Holdra. 

Müller Dávid 7.b

Herman Hírmondó
A Herman Ottó Tudásközpont diákjainak lapja
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el