Az ókori Egyiptom

Az ókori Egyiptomról talán a legérdekesebb tanulni a történelemórán. Csodás építményeik, híres uralkodóik és kiemelkedően fejlett orvostudományuk teszik olyan híressé őket. Díszes koporsóik és számos istenük pedig még érdekesebbé varázsolja az ókori egyiptomiakat számomra.

Először maszkabákba temették az uralkodókat. Az első ember, akit nem, az Joser fáraó volt, neki építették a világ első lépcsős piramisát. Fokozatosan egyre modernebb lett az építészet. A legnagyobb piramis Kheopsz piramisa. Erről a piramisról elvitték az aranyból készült piramidonját. A Gízai piramisokat (Kheopsz, Kefrén és Mükerinosz piramisát) a Szfinx őrzi. A piramisokat kezdetben homok temette be. Ne úgy értsétek, hogy mindenhol ugyanakkora magas volt, hanem kisebb-nagyobb homokbuckák fedték be a piramisokat. Mikor már úgy érezték az egyiptomiak, hogy túl fárasztó piramist építeni, a Királyok Völgyébe temették a fáraókat. Az egyetlen sírkamra, amit eddig nem raboltak ki, az Tutanhamon fáraó sírhelye. Nemrég tárták fel a tudósok az ő sírkamráját is. De nemcsak a piramisokat építettek, hanem oszlopokat tele hieroglifákkal (ami az egyiptomiak írása), templomokat, és még sorolhatnám. Hatalmas szobraik elképesztőek. Hihetetlen, hogy hogyan építették meg őket ilyen régen. Az első fáraó, aki egyediséget is vitt a szobrokba, az Ehnaton, vagyis IV. Amenhotep volt.

Érdekesség, hogy Egyiptomban régen minden színes volt. Ha jól megnézitek a képeken vagy valóságban a Szfinx sisakjának oldalát, akkor észrevehetitek, hogy egy kicsit piros színű. A homok nagyrészt eltüntette, de a Királyok Völgyében meg más homoktól védett helyen jobban láthatók maradtak a színek.

A Nílus azért fontos az ottélőknek, mert minden évben kiárad. Az locsolja meg a termést. Ez alapján három időszakra osztják az évet: áradás, sarjadás, forróság. Az egyiptomiak főként búzával kereskedtek, mert abból nőtt nekik a legtöbb, mivel sok volt a síkság, ahol rengeteg búza nő. Például Görögországot az egyiptomiak látták el búzával, mert ott alig van sík terület. Ott hegyekből van sok.

Orvostudományuk kiemelkedő, mert ilyen régen nem volt semmilyen altató vagy speciális gépek, hanem csak alapeszközökkel kellett dolgozni. Találtak olyan embert eltemetve, akinek kiműtötték az agydaganatát, és még utána évekig élt. Remekül ismerték az emberi testet, mivel a mumifikálás során belülről is szemügyre vehették.

Az uralkodók testéből kiszedték a romlandó szerveket és kanópuszedényekbe tették. Kivéve a szívet, mert azt hitték, hogy a túlvilágon mérlegre kerül. A fáraókat bebalzsamozták, a testüket kitömték gyógynövényekkel, majd gyantába áztatott vékony gyolcsba tekerték (amuletteket tettek a gyolcsréteg közé), a múmia fejére rátették a halotti maszkját, majd szarkofágba tették. A fáraó használati tárgyait (pl.: sétabotokat, harci szekereket, társasjátékot stb.) a fáraóval együtt eltemették. Ezeket a tárgyakat azért temették mellé, mert azt gondolták, hogy a túlvilágon is szüksége lesz rájuk. Tutanhámon sírkamrájában kb. 50 sétabotot találtak. A piramisok mellé hajót is temettek, mert azt gondolták, hogy a fáraó azzal hajókázik át a Nílus túloldalára.

Érdekesség még az ókori egyiptomi élettel kapcsolatban, hogy a vas értékesebb volt, mint az arany, azért mert abból kevesebb volt. Ez megnehezítette a csatákat, mivel az arany puha fém. Biztos láttatok már olyan filmet, ahol az egyik ember ad a másiknak egy aranyból készült pénzt, az meg megharapja, azért, mert az arany annyira puha, hogyha ráharapsz, benne marad a fogad nyoma.

Nagyon sok istenben hittek. Például: Ré, a napisten, Amon, az istenek királya, Hórusz, az égbolt istene, Ozirisz, az alvilág istene, Ízisz, Ozirisz felesége és egyben testvére is és Anubisz, a balzsamozás istene. Minden istennek van egy jelképe. Pl: Amon-Rének a szkarabeusz, Básztetnek a macska, stb. De például Ízisznek és Ozirisznek nincs állati jelképe. Ehnaton, vagyis IV. Amenhotep csak Natonban hitt, mondhatni egyistenhitű volt.

Ami még érdekelhet titeket, az Alsó-Egyiptom és Felső-Egyiptom, és azoknak az egyesítése. Sokszor háborúzott egymással a két hatalom. Végül egy fáraó egyesítette a területeteket, az egyiptomiak szerint a fáraó Hórusz megtestesülése volt. Vagy Narmer fáraó volt, mivel a kutatók megállapították a hieroglifákból (egyiptomi képírásból), hogy ő viselte először az egyesített koronát.

Már többször említettem a hieroglifákat, amely az egyiptomiak nagyon érdekes írásmódja. Van olyan betű a magyar ábécéből, amit nem jelöl kép, de van olyan betű is, aminek több kép felel meg. Egy francia tudós fejtette meg a Rosette-i kő segítségével. Arra a kőre egy szöveg volt leírva hieroglifákkal, egyiptomi démotikus írással és ókori görög betűkkel. Champollionnak hívták a tudóst, aki megfejtette. Úgy találták meg, hogy Napóleon a csapatával elment Egyiptomba. Tudósokat is vitt magával, megtalálták a Rosette-i követ, és elvitték az országukba. Ott fejtette meg Champollion néhány tudós segítségével. Most a British Múzeumban található.

Láthatjátok, hogy nagyon érdekes lehetett az ókori világ. Ha részletesebben szeretnétek erről tudni, nézzetek utána a neten. 

Mantz Marci 6.c