Kiszabadul a 7.c

Szabadulószoba. Egy élmény.

Ha kikapcsolódásra vágysz és szeretnél elszakadni a városi élet forgatagától, a szabadulószoba a tökéletes úti cél neked.

A 7.c osztály 4 szobát foglalt el a Mystique Room szabadulószoba pályái közül, melyekből én a katedrálist fogom bemutatni!

Sötét erők környékezték meg városunkat. Legújabb céljuk a gyönyörű, épülő katedrális befejezésének megakadályozása. Az éj leple alatt egy tolvaj osont be az apátságba bla bla bla... uncsiiii! Leegyszerűsítem nektek!

A csapatom és én a katedrális szobának a feladatait oldottuk meg (több kevesebb sikerrel). Amint leérkeztünk a szobához, már akkor mondogattuk, hogy úristen, ez baromi jól néz ki kívülről is, de akkor vajon milyen lesz odabent...! Nem is húzom tovább az időt, tehát ott tartottam, hogy már kívülről is oltári izgi volt, de amikor kinyitották nekünk az ajtót, akkor már óriási kedvvel akartunk volna belekezdeni a feladatok megoldásába, de elkezdték mondani a szabályokat... "Ne nyúlj hozzá ehhez, ne rángassátok ezt-azt, semmit se törjetek szét", tudjátok ezek az alap dolgok. Miután egy cirka 5 perc hallgatás után végre beszabadultunk a szobába, egy aprócska (nem viccelek, 4 ember kényelmesen elférne benne, na és mi voltunk 7-en) "kuckó" tárult elénk. Még gyorsan elhadarták, "hogyha bármilyen segítség kell, akkor nyomjátok meg ezt a gombot. Jó szórakozást, sziasztok!" Végre magunkra maradtunk. Egyébként a csapatunk nagyon jó volt, akárhányszor elakadtunk, mindig ezeket kiabáltuk: "Jöjjön már ide az, aki már volt itt! Levi, gyere ez matekos cucc. Mira, légyszi, hívj segítséget!" Vagy néha ezeket is: "Juli, halkabban már! Dani ne nyomkodd a gombot feleslegesen! Liliii, ezt neked értened kell, gyere már ide! Hallod, azt add már ide, nem érem el! Fruzsi, tartsd már meg nekem ezt!"

Miután megoldottuk a kis "kuckó" feladatát (nagyon könnyű volt, csak egy kulcsot kellett megkeresnünk) kitárult egy ajtó egy másik szobához, ami már vagy 3-szor nagyobb volt, mint az előző. Na, ott kezdődtek a problémák. Amint beléptünk egy nagy térkép tárult elénk. Csomó jó cucc volt ott, főleg a nyaktiló, ahova rögtön be is küldtük Danit egy fotóra... Az elején tök simán haladtunk, és leragadtunk az összes apró részletnél, hiszen nagyon jól volt megcsinálva minden. Utána viszont kezdtük kapizsgálni, hogy haladnunk is kéne...Őszintén megmondva nagyon jó csapatmunkát végeztünk hiszen csak 3 segítséggel jutottunk át azon a szobán. (uuupss...😊) Felosztottuk a feladatokat, és nagyon jól haladtunk egészen odáig, amíg egyikünk észrevette, hogy "ja, amúgy itt van egy másik ajtó is"! Azután elkezdtünk pánikolni, hiszen már csak 40 percünk volt, és még a jelenlegi szobából sem jutottunk ki. Ez viccesen hangzik most, de akkor egy kisebb sokk ért minket a szobában... de ennek ellenére is tartottuk a profi szintünket, és haladtunk tovább. Nagyon jól ment minden addig a pillanatig, amíg egy feladat megoldásaként kinyitottunk egy ablakot... nem tudtuk mit kell vele csinálni, miért is tudtuk volna? Hiszen csak római meg görög betűk voltak belevésve a falba. Egy kicsit elidőztünk rajta, és én is találtam megoldáshoz vezető utakat, de végül Levinek köszönhetően jutottunk át a másik szobába. Az is nagyon izgi volt, de már csak 20 percünk volt kb. és még mindig voltak feladatok. Szétváltunk, mindenki ment arra, amerre tudott, és nekiláttunk a feladatoknak. Őszinte leszek, én elég könnyűt fogtam ki, és hamar végeztem vele, de láttam, hogy a többiek szerencsétlenkednek, úgyhogy beálltam Lili mellé, és vele folyattam a feladatokat. Időközben Levi meg Dani is készen lettek, és pont kifogták azt, ami a ,,végső" feladatunk volt. (Lényegében egyet átugrottunk, ez profizmus.) Én Lilivel maradtam a játék végéig, de mindenki nagyon ügyesen haladt... egy bizonyos pontig. Elhagytunk valamit a másik szobában, és ezért nem tudtunk túljutni egy feladaton, amit Levi próbálgatott, de hiába. (Szegény, ha tudta volna...). És itt Dani ,,feladta". Segítséget akart kérni, mi beadtuk a derekunkat, mert 6 percben nem nagyon tudtunk volna mit csinálni, ha eddig nem ment egyikünknek sem. Végül nagy nehezen kijutottunk a szobából.

Egy élmény volt a szoba, a csapatom is szupcsi volt, mindegyikünk kivette a részét a kijutás érdekében! Amint visszaértünk a katedrális előteréhez, azonnal lőttünk fotókat a csapattal és Kati nénivel is! Mire a többiek végeztek, mi megvitattuk, hogy milyen jó volt ez a program is! Ahogy láttam a többi csapat mosolyát kijutáskor, biztos voltam benne, hogy ők is nagyon jól szórakoztak.

Papp Fruzsina 7.c