ÍGY ÍRUNK MI

Felvételi. Igen, azt hiszem ez az a rettegett szó, aminek hallatán minden nyolcadikos diáknak feláll a szőr a hátán. Hát ez a folyamat engem és a családomat sem kímélte. De vajon mi is volt a probléma?

- Ó, de jó, végre itt van! A huszonnegyedik csoki! - mondta Emil nagyon boldogan. - És amikor majd felkelek... - megállt.

Kedves olvasók! Rájöttem valamire. Az emberektől nem kell félni, mert amikor megijednek, nem bírnak gondolkodni. Ráadásul nagyon buták.

Faragó Lili: A róka és a holló

jött is már szép színes ruhában

Ismertek engem? Gondolom, sokan még nem is hallottatok rólam, hiszen ti már hozzászoktatok a modern, érintőképernyős okostelefonokhoz, amik fényképezőgépek, zseblámpák és kommunikációs eszközök is egyben. De hát nem volt ez mindig így.

Állok a liftben. Vánszorog fel a hatodikra. Egy újabb nap eltelt. Egy újabb nap anélkül, hogy bármit is csinálhattam volna. Egy újabb nap, amikor nem csinálok mást, mint a monitor előtt görnyedek. A maszkban szinte megfulladok.

Úristen, már 8:50 van! 9:00-kor kezdődik az online órám! Elaludtam. Nem úgy volt, hogy apa 7 órakor kelt? De biztos vagyok benne, hogy így volt, csak neki fontosabb a munkája, mint az én tudásom. Na, gyorsan felkelek, és ruhát választok.

Mostanában gyakorta gondolok abba bele,Hogy engem is elért a változás szele.S már átérzem: az évek csak úgy telnek, múlnak,És eme gondolataim sehogy sem nyugodnak.A hangom és minden, amim van, az nem a régi már,Ami azonban a régi maradt, az egy kékeszöld szempár.Mellyel mostan az eget pásztázom, és azt mondom:Elkezdődött a kamaszkorom.

Mossál kezet, hordjál maszkot,